Tavasz-mondókák

Ess, eső, ess,
karikára ess!
Az én hajam olyan legyen,
mint a csikó farka,
még annál is hosszabb,
mint a Duna hossza,
még annál is hosszabb,
mint a világ hossza.
Krumpli bokrosodjék,
búza szaporodjék,
ess, eső, ess,
karikára ess!
*
Csigabiga, gyere ki,
sír a fiad ideki,
szántnak, vetnek,
kukoricát ültetnek.
*
Katicabogárka,
nyisd ki a ládádat,
mutasd meg a fehér rokolyádat.
Ha nem mutatod meg,
sós kútba löklek,
onnan is kiveszlek,
malom alá teszlek,
ott meg összetörnek.
*
Katalinka, szállj el,
jönnek a törökök.
Sós kútba vetnek,
onnan is kivesznek.
Kerék alá tesznek,
onnan is kivesznek.
Kemencébe tesznek,
onnan is kivesznek.
Szállj el, szállj el!
*
Zöld erdőben jártam,
kék ibolyát láttam.
El akart hervadni,
szabad-e locsolni?
*
Ákom-bákom berkenye,
szagos húsvét reggele!
Leöntjük a virágot,
visszük már a kalácsot.
*
Nyuszi, nyuszi, nyulacskám!
Ne félj tőlem, nincs puskám!
Van ám nekem egyebem,
zöld káposztalevelem!
*
Gólya, gólya, gilice,
mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
magyar gyerek gyógyítja
síppal, dobbal,
nádi hegedűvel.
*
Nincs szebb madár, mint a lúd,
nem kell neki gyalogút.
Télen-nyáron mezítláb,
nem szaggatja a csizmát.
*
Fű, fű, fű, szép zöld fű.
Eredj ki, te zöldfülű.
*
Borsót főztem,
jól megsóztam,
meg is paprikáztam.
Ábele, bábele, fuss!
*
Jöjj be hozzám, szép madárka,
nem zárlak én kalitkába.
Mikor akarsz, elröpülhetsz,
ha kedved van, visszajöhetsz.
*
Én kis kertet kerteltem,
bazsarózsát ültettem.
Szél, szél fújdogálja,
eső, eső veregeti, hú!
*
Bújj, bújj, itt megyek,
tüzes lapátot viszek.
Egyet szólok,
kettőt szólok,
harmadikra rátalálok.
Kicsi csupor, kis kancsó,
te leszel most a hunyó!
*
Fecskét látok,
szeplőt hányok,
selymet gombolyítok.
*
Ess, eső, ess!
Búza bokrosodjon,
zab szaporodjon.
Az én hajam olyan lesz,
mint a csikó farka,
még annál is hosszabb,
mit a Duna hossza,
még annál is hosszabb,
mint a világ hossza.
*
Bújj, bújj, zöld ág,
zöld levelecske!
Nyitva van az aranykapu,
csak bújjatok rajta!
Rajta, rajta,
leszakadt a pajta,
benn maradt a macska.
Kukorica kása,
ne menj a padlásra!
*
Héja, héja vaslapát!
el ne lopd a kislibát.
*
Hopp, hopp katona,
Felülök a csikóra,
Én ülök a csikóra,
Ti meg ketten a lóra.
*
Csigabiga-palota
nosza, hol az ajtaja?
Ajtója nincsen, ablaka sincs,
Sehol egy lyuk, hogy békukkints,
kukk!
*
Van paripám takaros,
kurta farkú, pej, piros,
ha felülök hátára,
visszanéz az urára.
*
Jöjj be hozzám, szép madárka
nem zárlak én kalitkába:
mikor akarsz, elröpülhetsz,
ha kedved lesz, visszajöhetsz.
*
Ha valaki vígan él,
A juhász csak vígan él,
Zöld erdőben
Zöld mezőben
sétál, dudál, furulyál,
Billeg-ballag, meg-megáll.
*
Vöröshagyma, fokhagyma,
Jöjjenek a lagziba!
Ha nem jönnek,maradnak,
otthon is jóllakhatnak,
ha jöttök lesztek,
ha hoztok, esztek.
*
Szedtem virágot,
Sárga tulipánt,
Fehér rezedát.
Valakinek odaadom,
De előbb még megszámolom.
Ha neked jut tizenhárom,
Te leszel a párom!
*
Biri, bibi, bárány,
alig áll a lábán,
kiviszik a zöld mezőre,
édes fűre, legelőre.
*
Csigabiga gyere ki,
szép idő van ideki!
Tejet adok, vajat adok,
ha megeszed, többet adok.
*
Húzzad, húzzad magadat,
Én is húzom magamat,
szél fújja szoknyámat,
lobogtatja ruhámat,
hopp!
*
Gyepen mentem, gyepen jöttem,
Aranygyűrűm elvesztettem.
Hold meglátta, Napnak adta,
csillag az ujjába dugta.
*
Csigabiga gyere ki!
Szebb világ van ideki.
Bújj ki kapud aljába!
Ló búsuljon magába.
Öt-hat tücsök muzsikál,
ha a lábad táncra áll.
Járod akár száz napig,
Míg bocskorod elkopik.
Csigabiga gyere ki!
Szebb világ van ideki!
*
Katicabogárka röppenj el!
Jönnek a törökök, visznek el!
Kerék alá tesznek, onnan is
kivesznek.
Hideg vízbe tesznek, onnan is
kivesznek.
Katicabogárka, röppenj el!
*
Gólya, gólya, gilice,
Látom lábad mi lelte?
Török kislány megvágta,
Magyar kislány gyógyítja,
Síppal, dobbal, nyári hegedűvel.
Gyere haza nyárba
Fekete ruhába.
Tejet adok kiskanálba,
Úgy menj el a nagyvilágba.
Hess el, gólya, hess el!
*
Héja, héja lakatos,
látom, lábad maszatos,
addig csibét nem adok,
míg azt el nem takarod,
csörlőre, csattogóra,
ángyomasszony ablakára!
*
Bárányt terel a nap-pásztor,
csípi a nyájat a szél-ostor.
Lökdös-bökdös a göndör nép,
csillog-villog, porzik az ég.
*
Hull a borsó, sok a borsó,
Minden kertben terem borsó,
Hopp!
*
Cserebogár, mikor lesz nyár!
Pünkösd táján, vasárnap,
mikor a fák virágoznak,
vénasszonyok tollászkodnak.
*
Ez elmegy cseresznyét szedni,
ez felmászik a fára,
ez megrázza,
ez felszedi,
ez a kicsi mind megeszi!
*
Jöjj ki, napocska,
Itt anyád, itt apád,
Sót törünk, borsot törünk,
Tökkel harangozunk!
*
Ess, eső, essél,
Bugyborékot vessél,
Búza bokrosodjon,
Zab szaporodjon!
*
Répa, retek, mogyoró,
Mind a három igen jó!
Korán reggel rózsakertben
Ritkán rikkant a rigó!
*
Gyepen mentem, gyepen jöttem,
aranygyűrűm elvesztettem.
Hold meglátta, Napnak adta,
csillag az ujjába dugta.
*
Január elöl jár,
a nyomán február.
Március szántó-vető.
Április nevettető.
Május szépen zöldellő.
Június nevelő.
Július érlelő.,
Augusztus csépelő.
Szeptember gyümölcshozó.
Október borozó.
November télelő.
December pihenő.
*
Mit mos, mit mos, Levél Katicája!
Pittyet, pattyot, varrott keszkenőket.
Ha szél volnék, fújdogálnék,
madár volnék, röppentenék,
víg szívemmel, víg lelkemmel
téged elvennélek.
*
Süss fel nap,
fényes nap,
kertek alatt ludak vannak,
megfagynak.
*
Süss fel nap,
fényes nap,
kertek alatt egy kis bárány
majd megfagy.
*
Süss ki kopasz kert alá,
bújj be hideg föld alá,
süss fel, süss fel,
tavasz napocskája.
*
Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál;
megöntözném: ennyiből áll
e kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.
*
A búzamezőben háromféle virág.
A legelső virág a szép búzavirág.
A második virág
a szép szőlővirág,
a harmadik virág
a szép székfűvirág.
*
Ess eső, ess eső!
Búza bokrosodjék,
zab szaporodjék,
olyan lesz az én hajam,
mint a csikó farka,
még annál is hosszabb,
mint a Duna hossza.
*
Már megjöttünk ez helyre,
anyánk köszöntésére.
Anyám, légy reménységben,
köszöntlek egészségben.
*
Amennyi a zöld fűszál,
égen ahány csillag jár,
májusban a szép virág:
annyi áldás szálljon rád.
*
Jó reggelt, jó reggelt,
kedves liliomszál,m
megöntözlek rózsavízzel,
hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
piros tojást láttam,
bárány húzta rezgő kocsin,
mindjárt ide szálltam.
Nesz hát rózsavíz,
gyöngyöm, gyöngyvirágom,
hol a tojás piros tojás,
tarisznyámba várom.
*
Cserebogár, mikor lesz nyár!
Pünkösd táján, vasárnapján,
Mikor a fák virágzanak,
Vénasszonyok tollászkodnak.
*
Kocsit, kocsit, komámasszony,
lovat, lovat, sógorasszony!
Szél fujja a pántlikámat,
lobogtatja a szoknyámat!
*
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora barackot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfűbokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk...
*
Pille, pille, aranypille
Ne szállj tova jöjj el ide.
*
Ákom-bákom, berkenye:
Szagos husvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.
*
Ajtó megett állok,
Piros tojást várok,
Ha párját nem adják,
Estig is itt állok!
*
Szitakötő, szitakötő,
Süt a nap, süt a nap,
Szitakötő, szitakötő,
Adjál egy kis aranyat.
*
Zölderdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni?
*
Rózsa, rózsa szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál,
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál!
*
Én kis morzsa,
gyenge rózsa,
verebek papja,
hordók csapja,
ha beférek,
tojást kérek,
ha nem adnak
továbblépek.
*
Húsvét másnapján,m
régi szokás szerint,
fogadják szívesen
az öntöző legényt.
Én még a legénységhez
igaz, kicsi vagyok,
de azért öntöző legénynek
mégiscsak felcsapok.
Esztendő ilyenkor
megint csak itt vagyok,
ha e locsolásért
piros tojást kapok!
*
Rózsafának a tövéből
rózsavizet hozta,
Az lesz ma a legszebb
kislány, akit meglocsoltam.
Drága kislány,
gyöngyvirágom, ma van
húsvét napja,
Meglocsollak, mosolyogjál,
mint egy piros rózsa.
*
E háznak van egy rózsája,
A rózsának egy bimbója,
Én a rózsát megöntözöm,
A pár tojást megköszönöm.
Én kis kertészlegény vagyok,
Virágokat locsolgatok.
A minap, hogy erre jártam,
egy szép rózsafát találtam.
Ki akart száradni,
Szabad meglocsolni?
*
Húsvét másodnapján mi jutott eszembe,
egy üveg rózsavizet tettem a zsebembe,
Elindultam véle piros tojást szedni,
Engedelmet kérek, szabad-e locsolni?
*
Kelj fel, kislány, kelj fel aranyos ágyadból,
Adjál egy pár tojást aranyos ládádból,
Itt van a szagos víz, meglocsollak vele
A húsvétnak emlékezetére.
*
Azt hallottam, van itt egy szép virágszál,
Gyönyörű, de mily gyönyörű rózsaszál.
Szépen kérem az apját,
De még szebben az anyját,
Adja ide szép lányát,
Hadd locsoljam, szép haját,
Mint a húsvéti rózsát.

Nincsenek megjegyzések: