Október, november, december,
Fázik benne az ember.
*
Aki fázik vacogjon,
Fújja körmét, topogjon,
Földi érő kucsmába,
Bújjon be a dunyhába,
Üljön rá a kályhára.
Mindjárt megmelegszik.
*
Lopják az úr szőlejét,
Várom a kerülőjét.
Ha itt ér, szaladok,
Ha nem ér, maradok!
*
Kár, kár, kár,
Hogy elmúlik a nyár.
*
Kelep, kelep gólyamadár,
Itt van az ősz, elmúlt a nyár.
*
Gólya, gólya, kelep, kelep,
Nagy útra megy, isten veled.
Isten veled fiúk, lányok,
Kikeletkor visszaszállok.
*
Elment a fecske,
Üres a kalitka,
Azt üzente vissza,
Visszajön tavaszra.
*
Esik eső, csepereg,
Sárga levél lepereg.
Esik eső, csepereg,
A kisegér kesereg.
Esik eső, csepereg,
Megáznak a gyerekek.
Esik eső, csepereg,
Táncolnak az egerek.
Esik eső, u-ju-juj,
Méghozzá a szél is fúj.
*
Év múlik, évet ér,
Egymást hajtja négy testvér.
*
Beérett már a kökény
Szedjük tele a kötényt.
A héja már fekete,
Mókus is gyűjt télire.
*
Szeptember jó ember,
Október nagy ember,
November ősz ember.
*
Jön a tavasz, virágot hoz,
Jön a nyár, meleget hoz,
Jön az ősz, gyümölcsöt hoz,
Jön a tél, hideget hoz.
*
Ha szent Mihály napján
még itt van a fecske,
karácsonyig vígan
legelhet a kecske.
*
Tél telelő,
Tavasz viruló,
Nyár nevelő,
Ősz bort hozó.
*
Erre csörög a dió.
Arra meg a mogyoró.
Erre csörög, erre,
Erre gyere, erre.
Falat törtek, az csörög,
Hordót vittek, az dörög.
Itt a dió, mogyoró,
Te vagy a hunyó.
*
Esik eső, fúj a szél,
Nemsokára itt a tél.
Ködös és hideg november,
Fázik akkor állat, ember.
*
Tavasz virághintő,
Nyár kalászdöntő,
Ősz gyümölcsérlelő,
Tél havat terelő.
*
Süss ki, nap, süss ki, nap,
Kertünk alatt a kis bárány
Majd megfagy.
Ha megfagy, sajnálom,
Nem lesz kicsi bárányom.
*
Hull a dér, jön a tél,
daru, gólya útra kél.
*
Vadludak úsznak sorjában,
tolluk reszket a tócsában.
Hullik,m roppan a fák lombja,
mókus búvik az odvakba.
*
Közeleg már, közeleg már
a nagy idő:
A juhásznak a gazdával számolni kő.
Nincsen neki egyebe
Csak egy vezér ürüje
Rajta rézcsengettyűje.
*
Ereszkedik le a felhő,
hull a fára őszi eső.
Hull a fának a levele,
mégis szól a fülemüle.
*
Október, november, december
Ber-ber-ber,
Fázik benne az ember.
*
Süss föl nap,
Szent György nap!
Aranybárány
Kertem alatt
Majd meg fagy!
Terítsd le a köpönyeged
Adjon Isten
Jó meleget!
*
Aki fázik vacogjon,
Fújja körmét, topogjon.
Földig érő kucsmába,
Nyakig éri csizmába,
Burkolózzék bundába,
Bújjon be a dunnába,
Üljön rá a kályhára,
Mindjárt megmelegszik!
*
Esik eső, fúj a szél,
Szaladj Kató, mert elér!
Megázik a szép ruhád,
Szomorú lesz anyukád.
*
Elmentem én a szőlőbe,
Szőlőt csipegetni,
Utánam jött egy vénasszony,
Jól megveregetni,
Elbújtam én a nád közé,
Sípot csinálgatni.
Az én sípom csak azt fújja:
Dirr, durr, csapodár,
Ketten fogunk egy békát,
Neked adom a farkát.
*
A sámsoni piacon
Almát árul egy asszony.
Gyere, pajtás, vegyük meg;
Ketten vagyunk, együk meg!
*
Dombon törik a diót,
Rajta, vissza mogyorót,
Tessék kérem megbecsülni,
És a földre lecsücsülni,
Csücs!
*
Elment a madárka,
üres a kalitka,
mind azt fújdogálja,
visszajő tavaszra.
Ha tavaszra nem jő,
búzapirulásra,
de ha akkor sem jő,
tudom, sohasem jő.
*
Kiszáradt a diófa,
Nem játszhatunk alatta.
Majd megújul tavaszra,
majd játszhatunk alatta!
*
Erre csörög a dió,
Erre meg a mogyoró.
Erre csörög, erre,
Erre gyere, erre.
Falat törtek, az csörög,
Hordót vittek, az dörög.
Itt a dió, mogyoró,
Te vagy a hunyó.
*
Cini-cini hegedű,
Macska farka gömbölyű.
*
Esik eső csepereg,
Sárgalevél csepereg.
*
Hull a dér, jön a tél,
Daru, gólya útrakél.
*
Elmúlt a nyár, itt az ősz,
Szőlőt őriz már a csősz.
*
Cini-cini muzsika,
Táncol a kis Zsuzsika.
*
Elmentem én a szőlőbe
Szőlőt szedegetni,
Utánam jött a kishúgom
Szőlőt csipegetni.
Beszaladtunk a nádasba
Sípot csinálgatni.
Az én sípom csak azt mondja:
Dib-dáb, daruláb,
Ketten vettünk egy bundát.
*
Erre csörög a dió,
Erre meg a mogyoró.
Gyere pajtás, fogj meg engem,
Itt állok az ajtófélen.
*
Kelep, kelep gólyamadár
Itt van az ősz, elmúlt a nyár.
*
Elmúlt a nyár itt az ősz
Szőlőt őriz már a csősz.
Szőlőt őriz már a csősz.
*
Így törik a diót kopp, kopp, kopp,
Úgy meg a mogyorót ropp, ropp, ropp.
*
Ember, ember, november
Hideg, morcos medve,
Sűrű ködöt pipálva,
Kiült a hegyekbe.
*
Piros alma csüng a fán
Szakíts le te barna lány.
Leszakítom, megeszem,
Mert az almát szeretem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése